Itt a jó idő, zsong a határ, a kertben megindulnak a hernyók, tetvek, meg a fene tudja még milyen rovarok.
A jó gazda persze nem rest, megy a boltba, és veszi a csodafegyvert: a fára akasztható hernyóragacsot meg a hernyóöveket.
A kamrába meg – biztos ami biztos alapon – behajít pár tálca egérragacsot, mert hát a rágcsáló se a barátunk.
A terv csodás, a kivitelezés megér egy misét, az eredmény viszont sokszor egy kiadós tragédia!
Emberek! - a természet nem olvassa a csomagolásra írt használati utasítást.
A széncinege, a Bagoly , meg a többi hasznos jószágunk pont azért ugrál a fán vagy repüli körbe, hogy lekapja onnan a rovart.
Mit lát a madár? Egy fura, fénylő dolgot a törzsön, tele finom, rángatózó rovarral.
Odarepül, és már ragad is rá! Abban a pillanatban vége a dalnak.
Ugyanez van a sufniban: a gyanútlan madár besurran egy kis potya magért, vagy egérért és ráragad a földre kitett egérfogó tálcára.
A madár nem olyan, mint a macska, hogy majd kinyalja magát.
Minél jobban vergődik, annál jobban bevonja a ragasztó a tollát, sokszor a bőrével együtt!
És ha ez még nem elég, a szárnya eltörik, végül a végkimerüléstől vagy a szomjúságtól múlik ki szörnyű kínok között.
A „mindent tudó szomszéd„ életveszélyes tanácsai – AMIT SOHA NE TEGYÉL!
Ha már megtörtént a baj, és ott fityeg a szerencsétlen jószág a ragacsban, a legtöbb ember pánikba esik.
Ilyenkor jönnek az okos, falusi csodaszerek, amelyektől a hivatásos madármentők haja égnek áll.
Gázolaj, benzin, hígító, petróleum: "Hát a fiam is ezzel mossa le a láncot a motoron, lehozza az!" – mondja a szomszéd.
Te meg jól meglocsolod vele a madarat. Gratulálunk, most mentetted meg szegényt a további élettől.
A gázolaj és társai pillanatok alatt felszívódnak a madár vékony bőrén keresztül, és olyan szintű belső szervi mérgezést okoznak, hogy az állatnak esélye sem marad.
Ha túl is élné a mérgezést, a benzin teljesen tönkreteszi a tollak szerkezetét.
A madár nem lesz többé vízálló, megfázik, és elpusztul.
Olló: "Majd én lenyírom róla a ragacsos tollat!" Ha tövig levágod a szárny- vagy faroktollakat, a madár hónapokig nem fog tudni repülni.
Egy repülésképtelen madár a természetben pedig pontosan addig él, amíg a szomszéd macskája észre nem veszi.
Tépkedés: Erőből ne húzd le a madarat a ragacsról, mert a bőrével együtt fogod letépni, és elvérzik a kezedben.
Hogyan Mentsd meg az életét rendesen? A ragasztó nem jön le hideg vízzel, se egyszerű szappannal.
Kémia az egész: a ragacs zsíroldékony. Tehát zsiradék kell hozzá, de nem a benzinkútról, hanem a konyhából.
Szabadítsd ki óvatosan: Önts egy kis sima napraforgóolajat (étolajat) vagy zsírt oda, ahol a madár oda van ragadva. Az olaj oldja a ragasztót.
Finoman, ujjheggyel masszírozd meg a lábát, szárnyát, amíg el nem válik a műanyagtól.
Ne rángasd!
Jöhet a zsírtalanítás: Most van egy madarad, ami már nem ragad, de cserébe úgy néz ki, mint akit beleejtettek a pörköltbe.. Így sem mehet sehova.
Fogj egy kis langyos vizet és hagyományos, illatmentes mosogatószert (olyat, ami jól viszi a zsírt).
Egy puha fogkefével vagy az ujjaddal, a tollak növekedési irányában finoman simogatva mosd ki belőle az olajat.
A fejére vigyázz, a szemébe, fülébe ne menjen vegyszer!
Öblítés és szárítás: Langyos vízzel öblítsd le a habot. Ezután tedd a madarat egy száraz, jól szellőző, lyukakkal ellátott papírdobozba, egy puha rongyra.
Tedd meleg helyre, és hagyd magától megszáradni. Hajszárítóval ne fújd, mert a madarak testhőmérséklete alapból magas, a sokktól és a forró levegőtől hirtelen összeomolhat a keringésük.
Ha a madár megszáradt, tiszta a tolla, és élénken ugrál a dobozban, nyert ügyed van, szabadon engedheted.
Ha viszont nagyon koszos maradt, bágyadt, vagy megsérült, ne játssz tovább állatorvosost: irány a legközelebbi hivatalos madármentő állomás!
A legokosabb persze az lenne, ha azokat a nyomorult egérragacsokat be se vinné senki a portára,
a fákra meg inkább hálót vagy mechanikus védelmet tennénk.
Kevesebb lenne a bosszúság, és a baleset, több rovarpusztító maradna a határban, ami megenné a hernyót ingyen is!
