

A kezdő, sőt néha a tapasztalt madármegfigyelő számára is a fajok összetéveszthetőnek, de néhány biológiai sajátosság alapján magabiztosan azonosíthatók:
Színezet: Ez a legegyszerűbb határozóbélyeg. Míg a Dolmányos varjú teste jellegzetesen szürke, a feje és szárnyai pedig feketék, addig a Vetési varjú tollazata teljes egészében fémesen csillogó fekete.
Fejforma és csőr: A Dolmányos varjú csőre vaskosabb, feje robusztusabb. Ezzel szemben a kifejlett Vetési varjú csőrtöve szarus és világos.
Az orrsörték és a Kormos varjú: A fiatal vetési varjak csőrtöve 1-1,5 éves korig még tollas (orrsörtés). Ebben az időszakban rendkívül hasonlítanak a nyugat-európai rokonra, a kormos varjúra, amely nálunk ritkább vendég, de fekete színe és tollas csőrtöve miatt könnyen összetéveszthető a fiatal vetésiekkel. Az orrsörték elvesztésének ideje kolóniánkén és egyedenként is változhat.
A holló azonosítása: Amikor a méret és a forma döntA holló nem csupán egy „nagy varjú”, hanem egy teljesen más karakterű madár. Ha bizonytalan az azonosításban, figyeljen az alábbi két döntő jelre:
Amikor a „kicsi” nem hasonlít a „nagyra”: Ragadozó- és bagolyfiókák

„A faj határozása során az egyik legnagyobb kihívást a ragadozómadarak és baglyok fiókái jelentik. Ahogy a képen látható, erdei fülesbagoly fióka is mutatja, ilyenkor még sűrű, fehéres pihetollak borítják őket, és hiányoznak a felnőttekre jellemző tollfülek vagy jellegzetes mintázatok.
Mire figyeljünk?
A szem színe: Sokszor ez a legbiztosabb pont (pl. a fülesbagolynál már korán megjelenik a narancssárga írisz).
A csőr és a karmok: Még a legkisebb ragadozónál is árulkodó a horgas csőr és az erős lábak.
A tollazat: A fiókakori tollruha színe gyakran köszönőviszonyban sincs a felnőttkori sötétebb vagy mintásabb tollazattal.
Ha ilyen madarat talál, az azonosítás kulcsfontosságú a helyes táplálás és elhelyezés szempontjából. Ha bizonytalan, kérje szakember segítségét, mielőtt bármit tenne!”
Ha sikerült azonosítani a talált fiókát, olvassa el a mentés pontos lépéseit itt!