Fekete ikertestvére a Dolmányos varjúnak
A kormos varjú, bár Magyarországon a szürke-fekete Dolmányos varjú az ismertebb, nyugatabbra haladva egy külsőre teljesen eltérő, mégis szinte azonos madárral találkozhatunk: a kormos varjúval (Corvus corone).
Genetikai ikrek: Színben más, lélekben ugyanaz A kormos és a dolmányos varjú kapcsolata a biológia egyik legérdekesebb esete. Genetikailag szinte teljesen azonosak, olyannyira, hogy ahol az elterjedési területük találkozik, ott rendszeresen hibridizálódnak (szaporodnak egymással).
Viselkedés: Életmódjuk, intelligenciájuk és társas viszonyaik megegyeznek a nálunk megszokott dolmányos varjúéval – ugyanaz az a mindent leküzdő okos stratégia jellemzi őket.
Monogámia: Szociális berendezkedésükre itt is jellemző a tartós, életre szóló párkapcsolat.
Hol találkozhatunk vele? A kormos varjú Nyugat-Európa és Kelet-Ázsia madara.
Elterjedés: Franciaországban, Angliában vagy Németországban ő a „szokványos” varjú. Magyarországon: Hazánkban ritka vendég, leginkább az Alpokalja vidékén, a nyugati határszélen tűnik fel kóborló példányként, de az ország belseje felé haladva már csak elvétve találkozni vele.
Miért ne keverjük a vetési varjúval? Ez a leggyakoribb hiba, hiszen mindkét madár teljesen fekete. A kormos varjút azonban jól elkülönítik az alábbi jegyek:
A csőrtő: A kormos varjú csőrtöve mindig tollas (fekete), míg az öreg vetési varjaké csupasz és világosszürke.
A fejtető: A kormos varjú fejformája lekerekítettebb, „laposabb”, szemben a vetési varjú csúcsosabb fejtetőjével.
A „nadrág”: A vetési varjúnál a comb tollazata borzas, gatyaszerűen lóg, a kormos varjú tollazata viszont mindenhol feszes és rendezett.
A kormos varjú tökéletes példája annak, hogy a természetben a határok nem mindig élesek. Bár nálunk ritkaságnak számít, jelenléte emlékeztet minket a varjúfélék elképesztő alkalmazkodóképességére és az európai madárfauna változatosságára.
